Hasznos tanácsok és tippek a tavaszi veteményezéshez

Még március elején sem késő palántát nevelni: szaporítótálcán vagy akár tejfölös dobozban is előnevelhető a brokkoli, cékla, padlizsán, paprika, paradicsom, uborka, zeller vagy a karfiol. Emellett magról már elkezdhetjük vetni a hidegebb időben is jól csírázó zöldségeket, például a hagymásokat, valamint a gyökérzöldségeket, így a sárgarépát, a petrezselymet vagy a paszternákot. Korontos Ferenc, a Praktiker kert- és növényápolási szakértője szerint azoknak is érdemes belevágni a kertészkedésbe, veteményezésbe, akik városban élnek, és nincs saját kertjük. Erre bárkinek van lehetősége az egyre népszerűbb közösségi kertekben, amelyeknek több előnye is van: közelebb hoz a természethez, segít a kikapcsolódásban, közösségi élményt nyújt, és megtermelhetjük a szükséges zöldséget, gyümölcsöt, ráadásul így az ellátási láncot is jócskán lerövidíthetjük – emlékeztet rá a szakértő. Vele tekintjük át röviden, melyek a legfontosabb tennivalók tavasz elején, ha nemcsak virágokat, hanem veteményest is szeretnénk a kertben.

1. Pár négyzetméteren is termeszthetünk zöldséget: így alakítsuk ki hozzá az ágyást!

Veteményest kis helyen is ki tudunk alakítani, például közösségi kertben egy parcellán vagy akár egy teraszon nagy balkonládában, amelyben a zöldségpalánta is jól érzi magát. A Praktikerben például egyszerűen összeilleszthető magaságyást is tudunk venni. Szabadföld esetén pedig olyan területet keressünk, ahol a növény igényeihez igazodva van elég napfény, és megoldható a locsolás. Az ágyást érdemes nagyjából 1 x 1 méteres területen karókkal és madzaggal, vagy pedig deszkával kijelölni és határolni. Több ágyás esetén hagyjunk magunknak közlekedőutat, ahonnan könnyebben műveljük a veteményest. Amennyiben többfajta zöldséget szeretnénk, a nagy négyzetet tovább oszthatjuk kisebbekre, mindegyikbe más magot vagy palántát ültetve. A szakértő szerint erre alkalmasak a levélzöldségek, például a spenót vagy a fejessaláta, valamint a hagyma, a karalábé, a retek és a fűszerek. Fontos, hogy a kezdők kicsiben gondolkodjanak, mert az első idők inkább a kísérletezésről, tapasztalatszerzésről szólnak, és így a későbbiekben sem veszítik el lelkesedésüket. Termesztőtálca segítségével azok is kipróbálhatják a veteményezést, akik lakásban élnek és nincs sok helyük.

2. Ültetés előtt lazítsuk a talajt, és növeljük tápanyagtartalmát

Miután kijelöltük a veteményes helyét, kezdődhet a talaj előkészítése, hogy a föld szerkezete, összetétele, tápanyagtartalma és víztartó képessége minél jobban kedvezzen a termeszteni kívánt növényeknek – emlékeztet rá a szakértő. Ha ősszel nem ástuk fel a földet, tavasszal a gyomlálás után inkább ásóvillával forgassuk át a talajt, hogy ne bolygassuk meg fölöslegesen a rétegeket. Illetve, ha elmaradt a talaj javítása, most pótolhatjuk tőzeg, szerves vagy műtrágya, esetleg komposzt hozzáadásával. A szakértő szerint a baromfi- és galambtrágyát ősszel érdemes alkalmazni, ami tavaszra érik meg, márciustól viszont az istállótrágya az egyik legjobb választás, ami segíti a növények fejlődését. Kötöttségtől függően a talajt lazíthatjuk kvarchomokkal, valamint javíthatjuk alginittel, vagyis talajjavító sóval. Jó hír a kandallóval fűtőknek, hogy a fahamu szintén hatékony talajjavító, mert magas a foszfortartalma, ezért érdemes gyűjteni azt a fűtési időszakban, ezzel már előkészülve a tavaszi munkálatokhoz. A föld tápanyagtartalmát természetesen komposzttal is növelhetjük. 

3. Szebb lesz a termés, ha ezeket a tanácsokat megfogadjuk

Már tervezéskor fontos figyelembe venni kertünk tájolását és adottságait. Egy közösségi kertben szűkebb a mozgásterünk, hiszen parcellánk helye fix, a veteményes kialakításakor jobban kötve vagyunk a körülményekhez. Ha sok az árnyék, érdemes árnyéktűrő zöldséget választani, például céklát, brokkolit, répát, karfiolt, babot. Ugyanakkor, ha reggeltől estig süt a nap, szükség lesz árnyékolásra. Erre alkalmas például a Raschel háló, amely szövéssűrűségtől függően szűri a napsugarakat, és amelyet az ágyás oldalán feszesen érdemes kihúzni. Sőt, az ágyás fölé helyezve a jégkároktól is megóvhat. 

A szebb termés érdekében a palántákat ne ültessük túl sűrűn, hagyjunk elég helyet a fejlődésükhöz, és védjük a betegségektől, kártevőktől – javasolja a kert- és növényápolási szakértő. A gombabetegség megelőzésében segít, ha a vizet nem hagyjuk sokáig a leveleken állni, emellett gombaölőszert is alkalmazhatunk. Rovarok ellen hatásos a vegyes ültetés: ha a paradicsom és fűszernövények közé büdöskét, eper mellé pedig fokhagymát ültetünk, elvonjuk a bogarak figyelmét. A levéltetvek ellen pedig természetes, csalánalapú levéltrágyával is védekezhetünk. Mivel hajnali talajmenti fagyok akár a májusi fagyosszentekig is előfordulhatnak, a palántákat vékony mulcsréteggel is óvhatjuk, de természetesen az időjárás alakulásától függően ehhez is érdemes szakember tanácsát kérni.

4. Közösségi kertben vannak szabályok: tartsuk rendben parcellánkat és működjünk együtt!

Akinek megjött a kedve a kertészkedéshez, első dolga, hogy átgondolja, belefér-e az idejébe a vele járó munka, a kert ugyanis tavasztól ősz végéig folyamatosan feladatokat ad, és egyúttal sok örömöt is szerez – hívja fel a figyelmet a szakértő. Azt is fontos tudni, hogy egy közösségi kertben nincs mindig szabad parcella, általában évenként hosszabbítják a bérlést, ezért időben el kell kezdeni a tájékozódást. A legjobb, ha otthonunkhoz vagy munkahelyünkhöz közeli kertet választunk, hiszen nyáron például gyakrabban kell locsolni, nem árt, ha a közelben vagyunk. Ha új tagok vagyunk, fontos tisztában lenni a kert szabályzatával, megismerni a többi parcellabérlőt, és együttműködni velük. Tekintettel kell lenni egymás ágyásaira, munkájára, hiszen a kert a közösségről és közösségépítésről is szól. Azzal is tisztában kell lennünk, mit szabad ültetni (például mérgező növényeket nem), és törekedjünk a vegyszermentes növényvédelemre. A folyamatos gyomlálás, locsolás, művelés pedig nemcsak saját konyhakertünkre nézve fontos, hanem a többi parcella szempontjából is. 

Hogyan készítsünk magaságyást?

• A legegyszerűbb, ha nagyjából 5 cm vastag fadeszkákból készítjük a magaságyást.
• A deszka hossza attól függ, mekkora helyünk van, kertben, vagy csak teraszon tudjuk létrehozni az ágyást. A magassága azonban ideális esetben 60-80 cm között mozog.
• Fontos, hogy az ágyás ne legyen túl széles, így kényelmesen át tudunk fölötte nyúlni, és nem kell megkerülni.
• Az ágyás elhelyezését döntően meghatározza, hogy milyen növényeket szeretnénk, és azoknak többek között milyen a fényigényük.
• A felületkezelés után először helyezzük el a leendő ágyás sarokpontjaihoz a merevítő gerendákat, és ássuk be őket a földbe, hogy stabilan tartsák a szerkezetet.
• Lentről felfelé erősítsük hozzá facsavarokkal a deszkákat.
• Ezután jöhet az ágyás feltöltése. Először kavicsréteget vagy geotextilt rakjunk le, majd helyezzünk rá gallyakat, ágakat, fűnyesedéket, friss kerti hulladékot, nagyjából az alsó ötödig. Erre terítsünk érett komposztot vagy állati trágyát. Végül szervesanyagban dús palántaföld következik.
• A föld az ágyás pereméig érjen. Idővel megsüllyed majd, amit pótolnunk kell.
• Egyébként barkácsáruházban akár kész magaságyást is tudunk vásárolni.

Fotó, forrás: Praktiker