Fenntartható kiskert: Krivarics Ditta zöld tippjei

Mi történik a talajban? Vannak-e jó növénytársítások? Ma már tanítja azt, amit hivatásos kertészként és saját tapasztalataiból tanult. Amikor családjával Budapestről a Velencei-tóhoz költözött, a kertet a semmiből alakították ki, és nagy lendülettel vágott bele a munkába. „Már akkor tudtam, hogy a virágok mellett szeretnék konyhakertet is, méghozzá bio módon. Sokat olvastam a témában, rengeteg a tudnivaló” – meséli.

A fenntartható kert számára elsősorban az átgondoltságot jelenti. A talaj és a növények táplálását például a kerten belül kell megoldani. Ehhez, amit csak tud, visszaforgat a földbe, amelyet az agyagos talajt így néhány év elteltével sem szükséges felásni; átforgatás nélkül is fellazul, és a vízelvezetése sem csökken. Ditta összegyűjti az esővizet, és takarékos, csepegtetéses rendszerrel öntöz, de fenntartható szemlélete része az is, hogy maga az „infrastruktúra” is ökobarát: bontott téglából építi a kerti utakat, deszkából, raklapból az ágyásszegélyeket és a komposztálókat, és ahogy az otthoni, úgy a kerti dekorhoz is szívesen használ régi tárgyakat, kaspókat. Ez óriási és kreativitást igénylő váltás a fővárosi életmódhoz képest, ahol számos, sokoldalúan használható tárgy hely híján a szemétben végzi.

És hogy mire tanít még a kert? „Ha a földdel dolgozom, az igazi nyugtató terápia. Olyan nincs, hogy csak öt percre ugrok ki, mindig ott ragadok. Elfogadásra és türelemre is tanít, hiszen van, amit nem tudunk befolyásolni, néha nem úgy alakul a termés, mint vártuk” – mondja, de kárpótolja a tudat, hogy egészséges növény kerül az asztalra – egész évben.

1. Ismerd meg a kerted

Ha legalább egy éven át alaposan megfigyeled a kerted történéseit, biztos kiindulópontot nyersz ahhoz, milyen növényeket ültess. Tanulmányozd a nap járását, nézd meg, hogy az egyes évszakokban meddig éri fény az egyes területeket, hol van tartósan árnyék, melyik rész szélvédett, és hol gyűlik össze a csapadék egy nagyobb eső után.

2. Próbáld ki kicsiben

A hagyományos mellett magas ágyást is szeretnél? Készíts egyet próbaképp, hogy megtapasztald, mennyi földre lesz szükség; természetes tömörödése miatt évente pótlásra szorul. A magas ágyás gyorsabban kiszárad, mint a szabad földterület, így érdemes öntözőrendszerrel együtt telepíteni – ha lehet, csepegtetőssel, hogy vizet spórolj.

3. Csak okosan

A magas ágyás előnye az, amit a neve is takar: általában 70-80 centiméteres, ezért kényelmesen kezelhető, ha nem telepítesz nagyra növő fajtákat. Salátát, krumplit és olyan zöldséget – sárgarépát, petrezselymet – nevelek itt, melynek jót tesz, ha a gyökerei mélyre futhatnak.

4. Egy komposzt nem komposzt

A szerves háztartási és növényi hulladékból álló tápanyagmix bio módon gondoskodik a zöldségek egészségéről, amelyek később részben szintén komposzttá alakulhatnak. A körforgás fenntartásához minimum két komposztáló kell: amint egy megtelik, fél évre van szükség, hogy beérjen. Mi közel ezer négyzetméteren hatot használunk.

5. Bízz a mulcsban

Kevesebb locsolás, gazolás? Takard le a talajt szerves – nem mesterséges – mulccsal: táplálja a földet, megelőzi a kiszáradását és a gyomnövekedést. Használd a levágott füvet; legyen vékony rétegű, így a csigák sem telepednek meg rajta, de szalma, félig érett komposzt is jöhet!

6. Indulj ki magadból

Odáig vagy a paprikáért, de kíváncsi vagy a mángoldra is? Jó kísérletezni, de fontos, hogy olyasmit termessz, amit biztosan meg is eszel. Nézz utána, melyik fajta felel meg a kert, a homokos vagy agyagos talaj adottságainak, hisz csak paradicsomból közel ezerféle létezik.

7. Létesíts önálló fűszerkertet

A fűszernövények magasabb szintre emelik a kertészkedés és az étkezések élményét – ha külön részen neveled. Egyes fajták, mint a rozmaring és a zsálya, hatalmasra nőve elnyomják a zöldségeket, míg a menta és a citromfű gyorsan terjed, ezért inkább cserépben vagy szegélyek között neveld.

8. Ültetéskor légy előrelátó

Nézd meg, milyen ültetési távolságot javasolnak a csomagoláson; ennél hagyhatsz kisebb helyet két palánta között, de ne sokat, különben kárba vész a föld ereje. Miből mennyit? Tapasztald ki: a fajták terméshozama eltérő, befolyásolja az időjárás, a kártevők. Ha valami elpusztul, ültess a helyére mást, így hasznosul a terület.

9. Ápold a jószomszédi viszonyt

Kevesebb növény megy kárba, ha ültetéskor utánajársz, melyik zöldség és gyümölcs nem károsítja a mellé telepített fajtát; az eper és a karfiol például híresen rossz szomszédok. Vannak jótékony növénytársítások is, amelyek elűzik a kártevőket, vagy épp felerősítik egymás ízét.

10. A sokoldalú szegély

A kert határaira telepíts virágos, bogyós, szabadon növő cserjéket, bokrokat: a veteményest védve felfogják a szelet, a port, és táplálékul szolgálnak a beporzóknak. Boríts a kifejlett növényekre védőhálót: igaz, nem a legszebb látvány, de távol tartja a káposztalepkét és a termést szívesen lakmározó társait.

Bekukkantanál Ditta kertjébe és veteményesébe? Kattints ide!

Szöveg: Serfőző Melinda, fotó: Illés Kata