Alternatívák energiára


A legtöbb háztartásban gázt használnak fűtéshez és főzéshez, villanybojlerrel állítják elő a meleg vizet. A kőolaj és a földgáz 80 százaléka importból származik, a megújuló energiaforrások azonban rendelkezésre állnak itthon is.

Egy átlagos család, átlagos fogyasztás mellett évi 340-380 ezer forint energiaköltséggel számolhat, ebből a fűtés jelenti a legnagyobb tételt. A különféle támogatások ösztönzőleg hatnak az alternatív beruházásokra, ám a buktatókkal sokan nincsenek tisztában.

Tudtad?
Reménytelen vállalkozás kisméretű tégla vagy gyengén hőszigetelt épület radiátoros fűtéséhez hőszivattyút alkalmazni. Ugyancsak értelmetlen napkollektoros rendszert kiépíteni, ha a nyári félévre eső kétszeres mennyiségű hőenergiát semmire sem lehet hasznosítani.



A napelemek – melyek a napenergiából elektromos áramot állítanak elő – egyelőre költséges technológiának számítanak. A használati melegvíz készítésére és fűtésrásegítésre használható alkalmazása elterjedtebb, ami a viszonylag alacsony beruházási költségnek köszönhető. A napkollektoros fűtés hatásfoka gyenge a téli hónapokban, de tavasszal és ősszel kiválthatja a hagyományos energiahordozókat.
- Családi házak háztartási melegvíz ellátásához 4-8 négyzetméteres napkollektor felület és egy 200-500 literes melegvíztároló elegendő.
- A sík és a drágább, ám jobb hatásfokú vákuumcsöves napkollektorok, a mono- és polikristályos napelemek egyaránt elterjedtek.
- Napkollektorok építési engedély és bejelentés nélkül telepíthetők.



A szél energiáját kis teljesítményű szélgenerátorok üzemeltetésével a lakosság is hasznosíthatja villamosenergia termelésre. A beruházás előtt célszerű szélméréseket végezni.
- A szélgenerátorok névleges teljesítményüket 36-50 km/óra szélsebességnél érik el.
- Néhány típus fűtőpatronnal is rendelhető, így közvetlenül vízmelegítésre használhatók.
- A földön álló oszlopra szerelt szélgenerátor 6 méter tengelymagasságig nem engedélyköteles, ám falra, illetve tetőre telepítésnél a tengelymagasság legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg a tetőgerinc magasságát.
- A kis teljesítményű, kb. 400 wattos rendszereket 200-300 ezer forintért lehet beszerezni. Az 1000 watt körüli teljesítményű szélgenerátorokat 300 ezer és 1 millió forint közötti áron kínálják.

A föld hőjének hasznosításával kiváltható a gáz egyedi vagy akár távfűtéses rendszerben is. A nagyszabású hazai mintaprojektek között említhető egy veresegyházi lakópark, ahol a családi házakat egyetlen hőközponttal, a legkorszerűbb hőszivattyúk segítségével fűtik, hűtik. Ezeknek a lakóingatlanoknak átlagos energiaköltsége 20 százalékkal kevesebb a hagyományos újépítésű, gázzal fűtött házakhoz képest.
- A használati melegvizet nyaranta a hűtéssel párhuzamosan állítják elő: kiszivattyúzzák a hőt a lakásokból és a hőenergia használati meleg vízként hasznosul.
- Üzemzavar esetén a jó hőtároló képességű házak több napig őrzik a meleget, de kandallóval is fűthetők.
A másik remek példa egy épülő nyíregyházi lakókert, ahol az ingatlanok fűtését, hűtését, valamint a háztartási melegvíz előállítását hőszivattyús rendszer biztosítja majd. A melegvizet ezer méter talpmélységű termálkút szolgáltatja, a kútból 54-56 fokos víz nyerhető. A lakókert csőhálózatában 20 fokos víz kering, a hőszivattyúk segítségével bármilyen hőfok beállítható, akár fürdéshez kell a víz, akár fűtéshez.
- Nyáron ezzel a technológiával akár klimatizálni is tudják majd a házakat.



Zöldkártya, azaz mennyit fogyaszt az otthonod?
Az 50 négyzetméternél nagyobb, tartósan lakott újépítésű ingatlanok energetikai tanúsítása ez év január 1-től kötelező. A zöld kártya hiányát ugyan nem szankcionálják, de a használatbavételi engedélyt csak az energiatanúsítvány birtokában kaphatják meg a tulajdonosok. A használt lakóingatlanok tanúsítását 2012-től írja elő kormányrendelet. A felújítási támogatást igénylők azonban nem várhatnak addig, a pályázati csomagban már idén szerepelnie kell a tanúsítványnak. A támogatással megvalósult lakáskorszerűsítést követően újra el kell végeztetni a minősítést.
Az épületek energiafogyasztását A+-tól I-ig terjedő skálán jelölik. A különösen energiatakarékos épületek A+ besorolást kapnak, a kifejezetten energiapazarlók I-t.

Forrás: HVG

Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal:
Nyomtatás

EZT IS NÉZD MEG!


Hőszivattyú kisokos – kérdések és válaszok
1. Mi a hőszivattyú? A hőszivattyú egy olyan rendszer, amellyel a környezetünkben...
Bárány Sándor
Térkőburkolat a medence alá
Tisztelt Bárány Sándor! Kertünkbe medencénk alá kör alakú, kb. 4 m átmérőjű térkőburkolatot...
Kamarás Borbála
Padlófűtésre lehet szőnyeget tenni?
Tisztelt Szerkesztőség!  Padlófűtéses házat készülünk vásárolni.
Megújult a HAJDÚ legsikeresebb sorozata
A HAJDU Zrt. számára a minőségi, megbízható termékek gyártása és a termékekhez kapcsolódóan...
Mutasd az otthonod, megmondom ki vagy!
Vajon be lehet az embereket otthonuk mérete, elosztása alapján skatulyázni? Ha...