A hőszigetelés miatti pára legendája


Vajon kell félnünk a páralecsapódástól, penészedéstől, ha polisztirol hőszigetelésünk van? És mi a teendőnk az épületben keletkező párával, illetve hogyan kerülhetjük el azt? Cikkünkben eloszlatjuk a pára körül keringő tévhiteket, és megoldást is keresünk a már kialakult helyzetre.

 

Fejenként 15 perc zuhanyzás, a nedves ruhák rendszeres szárítása, főzés, házimunka… mind-mind olyan tényezők, amiket számba kell vennünk a vízgőz keletkezése kapcsán. Lakóházainkban napi 7 liter pára keletkezik, ami bizony számottevő mennyiség. Az új építésű lakások esetében pedig még nagyobb mennyiséget kaphatunk, hiszen a szerkezetekben jelentős mennyiségű nedvesség maradhat beköltözés után is. Gyakran úgy tűnhet, hogy a pára állandó vendégként van jelen otthonunkban.

Távozik-e a falon vagy nem?

Felmerülhet hát a kérdés, hogy mi történik a sok párával, ami a hétköznapok során keletkezik, esetleg érdemes-e valamilyen módon elvezetni azt. A régi házak esetében a rosszul záródó nyílászárók akár 1 cm-es résein még szabadon tudott távozni a nedvesség, ez a korszerű ajtók és ablakok esetében azonban már nincs így. A foghíjas záródásnak köszönhetően óránként csaknem 20-szor cserélődött a levegő a helységben. De mit eredményezett mindez? Természetesen azt, hogy a lakótérből a meleg is kiszökött a réseken keresztül, az állandó levegőcsere pedig nem tartható állapot. Értelemszerű követelményünk a falakkal szemben hogy ne engedjenek át magukon levegővándorlást, hiszen egyik feladatuk, hogy bent tartsák a hőt.

És itt következik a tévhit: ha nem az ajtón-ablakon, akkor biztosan a falakon át kell a vízgőznek, párának távoznia, és ha a falakat polisztirollal hőszigeteljük, akkor akadályozzuk ezt az előnyös folyamatot. Vizsgálatok igazolták azonban, hogy a falon keresztül a nedvesség csak 2-4%-tud távozni, akkor is ha a falazat nincs szigetelve, tehát ez a szám a felvitt hőszigetelés anyagától teljesen független.

Milyen módszereink maradnak akkor a pára elvezetésére? A hagyományos szellőztetés, vagy a mesterséges elszívás, amivel a nedvesség 96-98%-a gond nélkül elvezethető.

Segít a hőszigetelés!

Tévhit tehát, hogy a felvitt hőszigetelő anyagtól függ a bennmaradó pára mennyisége, hiszen az nagymértékben nem befolyásolja otthonunk levegőjének nedvességét. Van azonban valami, amin a megfelelő hőszigetelés segíthet ebben az esetben is, ez pedig a falakon lévő páralecsapódás.

A hőszigetelés hatására nagymértékben megnő a falak belső felületének hőmérséklete. Minél melegebb a fal belső felülete, annál több párát képes megtartani a levegő önmagában, így a falakon lévő páralecsapódás elkerülhető. Ha azonban nincs megfelelő hőszigetelésünk, akkor falaink felületi, valamint a belső levegő hőmérséklete között 7-8°C-os különbség is lehet, ami egyenes út a páralecsapódáshoz, és így a penészedéshez is.

A tények tehát azt mutatják, hogy a lakótérben keletkezett pára döntő többségét hagyományos szellőztetéssel, modern ablakokba épített résszellőzőkkel, vagy mesterségesen, elszívókkal tudjuk elvezetni, a külső falak hőszigetelése pedig segít megelőzni a lecsapódást. Megfelelő polisztirol hőszigeteléssel (EPS) a hőmérsékletkülönbség 2-3°C-os szintre mérsékelhető. A hagyományos, fehér polisztirol táblák mellett egyre népszerűbbek az új generációs, szürke színű, grafitadalékos polisztirollapok is, pl. a Bachl Exptrapor, amely nagy előnye, hogy ugyanazzal a vastagsággal hatékonyabban szigetel. (x)

További részletek megtalálhatók a Bachl weboldalán

Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal:
Nyomtatás