Fókuszban: Rejka Erika


A Magyar Kerámia 2012 című kiállításon az elmúlt évek legszebb hazai kerámia- és porcelántárgyait csodálhatjuk meg. A pécsi Modern Magyar Képtárban március közepéig szereplő tárgyak közül Rejka Erika külön- leges porcelánterítékeit, extravagáns szobrait és gyönyörű ékszereit min- denképpen érdemes szemügyre vennünk.

 – A gyerekeknek általában határozott elképzeléseik vannak arról, mivel szeretnének foglalkozni, ha nagyok lesznek. Már kislányként is kreatív művész szerettél volna lenni, vagy ennél földhözragadtabb terveid voltak?
– Talán furcsán hangzik, de már óvodában is biztos voltam benne, hogy ha felnövök, keramikus leszek. Volt a családban, apukám ágán egy keramikus művészházaspár, akik egy kis műhelyben dolgoztak. emlékszem arra, hogy mennyire imádtam azt a jellegzetes, finom műhelyillatot, és minden elkészült tárgyat folyton összefogdostam.

– Szívesen játszottál teadélutánost apró csészékkel, teáskancsókkal?
– Valójában eléggé fiús kislány voltam. Jobban szerettem labdázni, építőkockákkal játszani vagy legóból házat építeni.
– A porcelánok igen törékenyek. Törtél el valaha olyasmit, ami számodra fontos volt?
– A főiskolán kaptam az egyik évfolyamtársamtól egy csészét, amit nagyon szerettem. néhány hete mosogattam, és amikor félretettem, megcsúszott a kezem, levertem a konyhapultról a nagymamámtól örökölt, ’50-es évekbeli alföldi porcelán étkészletem egyik darabjával együtt. Döntenem kellett, melyik után kapjak. Ennek a döntésnek a csésze látta kárát, ami miatt most nagyon szomorú vagyok.
– Te törékeny lelki alkat vagy?
– Érzékeny típus vagyok, de törékenynek talán nem mondanám magam – ez idáig még minden egyes traumából sikerült felállnom.
– A porcelánterítékek mellett úgynevezett mozgó szobrokat is tervezel. Mi az, ami ebben számodra igazán érdekes?
– Egy ilyen szobor sok kísérletezés és próba után készül el. A szerkezettel a tárgy formájának kialakítása mellett a mozgathatóság mikéntjét is befolyásolom. Viszont amint kikerül a kezemből, mások szinte biztos, hogy más formát alakítanak ki belőle, mint amikor én próbálgatom őket. Ez nagyon jól tükrözi, hogy kinek mi az érdekes, milyen a harmonikus forma.



Részlet Vadas Judit interjújából
Portré: Sipos Zoltán
Fotó: Rejka Rrika, Krajcsó László, Sipos Zoltán
Az interjú teljes verzióját megtalálod az Otthon márciusi számában.

 

Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal:
Nyomtatás

EZT IS NÉZD MEG!


Nyomtatott porcelán bögre
Szinte már meg sem lepődünk azon, hogy mennyi mindent el lehet készíteni 3D nyomtató...
Megfelelő-e a webes áruház?
Kedves Marcsi, érdeklődni szeretnék, hogy találtam egy webáruházat, ahol szobrokat...
Kamarás Borbála
Hogyan lehetek belsőépítész?
Kedves Borbála! Én is nagyon szeretnék belsőépítész lenni. Vonzanak a lakások, a...
Milyen falszínt válasszak mediterrán stílusú lakásunkba?
Kedves Marcsi! Falszínekkel kapcsolatban szeretnék kérdezni. A lakást mediterrán...
Kreatív szabadúszókat vár az Iparművészeti Múzeum
Ingyenes coworking lehetőséget hirdetett meg két hétre az Iparművészeti Múzeum, melynek...
Ilyen terítékkel találkozhatsz majd a repülőn
Az Atlantában székelő, amerikai Delta Airline gépein április 1-től az Alessi terítékével...